Hány köbcentiméter a két tésztalap együttes térfogata? És azt tudja, hogy hány cm a két tésztalap közötti, habbal kitöltött hengeres rész átmérője? A matematikát messziről kerülőknek olvasni is rossz ezeket a kérdéseket, ám a végzős középiskolásoknak ismerősek lehetnek ezek a feladványok, hiszen ma volt a matek érettségi. Ráadásul benne egy feladattal, amelynek témája nagyon közel áll a szolnokiak szívéhez.
A kérdések a szolnoki habos islerre vonatkoztak, ugyanis az idei matematika érettségi egyik feladata a sokak által kedvelt sütemény köré épült. Valószínűséget kellett számolni, térfogatot, átmérőt, sőt, a megadott adatok alapján a rendelések számát is.
Az eredetileg osztrák sütemény Bad Ischl városából való, ám a megyeszékhelyen és környékén nem lekvárral, hanem tojáshabbal töltik meg.
A szolnoki isler 2020-ban megkapta a HÍR-védjegyet (Hagyományok-Ízek-Régiók program), bár a keletkezéséről és eredetéről rengeteg történet kering. Van, aki szerint akkora volt a szegénység, hogy lekvár helyett kényszerből készítették cukrozott tojásfehérjével, mindenesetre Móra László, a Marcipán cukrászda mestercukrászának elmondása szerint az alábbiak szerint keletkezett:
„A habos islert Hegedűs Lászlónak lehet köszönni. A jó szakember ismérve, hogy semmit sem hagy pocsékba menni. Laci bácsi azon gondolkodott, mit kezdjen a megmaradt tojásfehérjékkel. Végül felverte azokat habbá, forró, éppen százharminc fokos cukorsziruppal édesítette, és egy csöppnyi ecettel stabilizálta az állagát. Legelőször vajas tésztába töltötte a masszát, de az hamar megkeményedett. A linzer viszont idővel még puhábbá is vált, maradt tehát a csöppnyi fahéjjal ízesített omlós linzertészta” – mondta.
A sütemény azóta megjárta Európát, előszeretettel fogyasztják Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, de még a tengerentúlra is eljutott. Bízzunk benne, hogy az érettségizőknek is szerencsét hozott a finom sütemény.
Kép: csokoladevilag.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!